Élete során bárkivel megeshet, hogy zavar támad a szíve, a keringési rendszere működésében. A szakorvos megállapítja, hol történt és milyen fokú a károsodás.
Tovább
A kardiális kockázatbecslés során keresik a koronária-betegség kialakulását valószínűsítő jelzéseket, melyek segítségével megbecsülhető a rizikó mértéke. A főbb jelzők (életkor, öröklött tényezők, testsúly, cukorbetegség, vérnyomás, dohányzás, életmód) adottak az egyén kórtörténetében. Ezt egészíti ki a vérvizsgálat, aminek fontos eleme a lipid-összetétel: a koleszterin (a "jó” HDL és a "rossz" LDL), illetve a triglicerid szint meghatározása.
Nem invazív vizsgálat a terheléses EKG, a tallium terheléses EKG, a CT és a szívultrahang vizsgálat. Invazív az érfeltöltés és a szívkatéterezés. Mérik a test fehérjéinek normális lebomlásakor létrejövő aminosav, a homocisztein szintjét is. Úgy tűnik, ez a koleszterinmérésnél alkalmasabb módszer az agyvérzés, a szívbetegségek, a végtagi érelzáródás előrejelzésére. Minél több az optimális feletti érték, annál nagyobb eséllyel alakulhat ki szívbetegség.
A kezelés kiválasztását befolyásoló tényezők: a teszteredmény, a személyes és családi kórtörténet, az életviteli szokások. A vérnyomás, a koleszterin, a trigliceridszint csökkentése szempontjából fontos a megfelelő táplálkozás és a testmozgás.
Az átfogó kockázatbecsléshez speciális eszközökre, és a lelet értékeit jól olvasó szakemberre van szükség. Mindez adott a Medicina Egészségközpontban, ahol a jól felszerelt, 300-400-féle vizsgálat végzésére hitelesített laboratóriumban a hematológiai és alvadási automata mellett, a NASA Apolló-programjában használt módszer továbbfejlesztéseként működő száraz kémiai berendezés is garantálja a mérések pontosságát.
Tegyen egy virtuális sétát a rendelőben!