Menedzserbetegség?

Nem árt tisztázni, hogy a gyakran ködösen pszichoszomatikusnak nevezett betegségek valódi háttere valójában a stressz. Mi a stressz hatásmechanizmusa és hogyan javasoljuk megelőzni annak következményeit? Hosszú évek óta végzett menedzserszűréseink tapasztalatait is megfogalmaztuk benne.

Hiszen eljön hozzánk jó néhány fiatal menedzser, akinek a cége kifizette a nagy értékű szűrőcsomagot. Arcán a „nekem semmi bajom nem lehet” könnyed magabiztossága. Mivel nincs túlsúlya. Egészségesen táplálkozik, sőt hetente egyszer teniszezik. Elkezdődik a szűrővizsgálat. Először vért vesznek. Aztán jön a kardiológia, vérnyomásmérés, terheléses EKG, majd a gasztroenterológiai vizsgálat. Majd az asszisztens a szemészetre kíséri, de nem marad ki a bőrgyógyászat, a fül-orr-gége, az ultrahang, a röntgen, a sebészet és a fogászat sem.

A vizsgálatok végén egy belgyógyász összegzi az eredményeket. Ami a legritkább esetben teljesen negatív. Ez minden menedzsert váratlanul ér.

Egy harmincas éveinek derekán járó sikeres ember nálunk szembesül először azzal, hogy a szorgalmas tanulás, a jó cv, a gondosan megválasztott munkatapasztalat után meglódult karrier ellenére ő is halandó ember. Mintha a tény, hogy nem dohányzik, gyerekkora óta sportol és tudatosan táplálkozik, mit sem számítana. Mert a hosszú évek óta tartó végeérhetetlen feladatlista, a határidők, elvárások, elviselhetetlen főnök, nyomás, feszültség és stressz kioltja ezek egészségmegtartó erejét. De éppen jókor érkezik a diagnózis, még van alkalma fordítani a folyamaton.

Persze a lelke mélyén mindenki érzi, hogy nincs minden rendben

A belgyógyász egyszerű nyitókérdésére, hogy „hogy van?” ilyen válaszok hangzanak el:

Kicsit szédülök, mert mostanában nagy a nyomás a munkahelyemen.

Gyengének érzem magam, mert nagyon le vagyok terhelve

Nem biztos, hogy fogom bírni a terheléses EKG-t, mert alig aludtam az éjjel

Menedzserbetegség – fordítja le magának a kardiológus.

Menedzserbetegség az összefoglaló neve annak a tünetcsoportnak, amely legfőbb forrása a stressz. Jellemzően felső- és középvezetők, magánvállalkozások tulajdonosai szenvednek tőle, akik egyéni felelőssége a vállalat sikeressége, a számos munkavállalót érintő döntések, a határidők betartása szempontjából rendkívül jelentős. Életük elválaszthatatlan része az állandó készenléti állapot és feszültség.

A testünk az ősi módon reagál

Hogy megértsük a stressz lényegét, menjünk vissza az időben pár százezer évet. Ősünk a túlélésért való küzdelemben rendre szembesült az „üss vagy fuss” dilemmával. Élete védelmében menekülni vagy harcolni kényszerült, szimpatikus idegrendszere[1] pedig hozzáférhetővé tette számára a lehető legtöbb erőforrást. Szervezete fokozott energiatermelésre kapcsolt. Olyan hormonok szabadultak fel, amelyek a zsírt és fehérjéket cukorrá alakítják. Szaporább lett a szívverés és a légzés, felgyorsult az anyagcsere. Leállt a felesleges tevékenység, például az emésztés. Endorfin szabadult fel, ami a szervezet természetes fájdalomcsillapítója. A felszíni érhálózat összehúzódott, hogy esetleges sérülés során csökkentse a vérzést. Ősünk szervezete tehát gondoskodott arról, hogy sikeresen elmeneküljön vagy legyőzze az ellenfelet.

Ezt követően azonban nyugalmi állapot következett. A vegetatív idegrendszer[2] paraszimpatikus[3] rendszere megkezdte a szervezet regenerációját. Visszaállt a normális pulzus, az izmok vérkeringése csökkent, dolgozni kezdett az emésztés és a felszívódott tápanyagok raktározása.

A mai menedzser életében mikor következik el a nyugalmi állapot?

Ha szerencsés, akkor úgynevezett „B” típusú személyiség. Ez azt jelenti, hogy humorérzéke fejlett, képes derűsen és bosszankodás nélkül viszonyulni élethelyzetekhez. Nyugodt és laza.

Szemben az „A” típusú személyiséggel, aki versengő, teljesítményközpontú és türelmetlen alaptermészetű. Nyugtalan, kétségek gyötrik és nehezen kapcsolódik ki.

Ha tehát valaki felelős pozícióban ül, „A” típusú személyiség ráadásul beosztása kihívásokkal teli, az olyan, mintha szünet nélkül „ütne vagy futna”, vagyis szimpatikus idegrendszere állandóan aktivált. Izomzata folyamatos feszültségben, keringése fokozott, pulzusa magas, emésztése eltér a normálistól.

És ha még ehhez hozzátesszük, hogy manapság elképzelhetetlen a munkakörnyezet számítógép nélkül, irodában, napi 8-10 órát üléssel töltve, időnként frusztrált vagy agresszív emberekkel körülvéve, hát akkor be kell látnunk, nem csoda, hogy itt, a Rendelőben, azon a bizonyos szűrővizsgálat utáni záróbeszélgetésen, a leletek összeolvasása még a legfiatalabb vagy legösszeszedettebb menedzser esetében is felszínre hoz valamilyen eltérést.

Melyek a legjellemzőbb tünetek?

A folyamatos stressz és a számítógép előtt végzett ülőmunka a keringést, az anyagcserét és a mozgásszerveket viseli meg leginkább.

Az esetek 10-15 százalékában már a harmincas éveik derekán járó menedzsereknél is detektálunk magas vérnyomást, emelkedett vércukor szintet vagy kezelést még nem igénylő szívritmus zavart.

Rendszeresen panaszkodnak gyomorbántalmakra, emésztési zavarokra. Gyakori a hasmenés vagy székrekedés. Az aranyeres problémák is korán megjelennek.

[1] a szervezetet felkészíti a stresszhelyzetekre, adrenalint és noradrenalint juttat a  célszervekbe

[2] létfenntartáshoz szükséges, akaratunktól független folyamatokat irányítja

[3] feladata a szervezet nyugalmi helyzetének visszaállítása, a regenerálás, és a raktárak feltöltése

Akciók
POSZT-COVID CSOMAG
Új szűrővizsgálatunk segítségével minden fertőzésen átesett páciensünk teljes körűen ellenőrizheti fizikai állapotát. Ha decemberben foglal januári időpontot, 4000 forint kedvezményt adunk!
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Elsőként értesülhet új szolgáltatásainkról, akcióinkról.