Trópusi betegségek ellátása

Sokan az egészségügyi kérdéseket illetően szinte teljesen felkészületlenül utaznak egzotikus területekre, olyan országokba, ahol úgynevezett trópusi fertőzést kaphatnak, vagy „hozhatnak haza” szeretteiknek. Az ijesztő malária, a dengue-láz, a tífusz mellett - hogy csak néhány fenyegető kórt említsünk - feltétlenül gondolni kell a jóval hétköznapibb hepatitiszfertőzés lehetőségére is.

Célszerű minden utazás előtt (még a mediterrán térségbe történő utat megelőzően is) beszerezni az A és B hepatitisz vírus elleni védőoltást. Az ilyen távoli utak előtt legalább hat héttel érdemes valamelyik oltóközpont infektológus szakemberétől személyre és úticélra szabott tanácsot, majd ezt követően oltásos védelmet kérni. (Egyes vakcináknak ilyen hosszú idő kell a megfelelő védettség biztosítására). A fertőző kórok nagyobb része a védőoltással általában megelőzhető.

A nyaralást megrontó, majd hazahurcolt fertőző kórok között igen gyakori a májat károsító hepatitisz infekció. A fertőzött élelmiszerrel, szennyezett vízzel terjedő hepatitisz A vírus - az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint - évi 1,4 millió fertőződésért felel, s okoz májgyulladást. A hepatitisz B fertőzőképessége százszor nagyobb, mint a HIV vírusé - testnedvekkel (főként nemi érintkezés útján), nem kellően sterilizált orvosi eszközök használatával (akupunktúra, tetoválás, testékszer nem higiénikus felhelyezése miatt) terjed, 2 milliárd fertőzöttről tudnak a világban. De jó hír, hogy a hepatitisz A és B ellen létezik kombinált vakcina. A teljes oltási sor felvételével pedig több évtizedre szóló védettséget lehet szerezni.

A talán legismertebb trópusi betegség a malária - a világ népességének 40 százaléka fertőzés-veszélyes területen él. A kórokozó 500 millió embert fertőz meg évente, 2,7 millióan emiatt halnak meg. Bár védőoltás nincs, a megfelelő gyógyszerek szedésével (némelyiket elég 24 órával az érintett területre érkezés előtt bevenni) megelőzhető a szúnyogok által terjesztett kór. A felkészülés nélkül utazó viszont védtelen a kórokozó parazitával szemben. Előfordulhat, hogy a hazatérés után jelentkeznek a betegség tünetei, amikor az érintett már nem is gondol a maláriára. Már csak ezért is feltétlenül érdemes részletesen tájékozódni, mi módon lehet védekezni a régebben váltóláznak nevezett betegség ellen.

A gennyes agyhártyagyulladás százezres járványokért felel afrikai országokban (Egyiptom, Kenya, Mauritius, Tanzánia), Ázsiában (India, Thaiföld, Malajzia, indonéz szigetek), Dél-Amerikában (Argentína, Brazília, Peru), a Karib-térségben (Mexikó, Kuba, Dominika, Jamaika).

A legkedveltebb trópusi célpontokon a higiénés viszonyok az európai normáktól eltérnek, sok fejlődő országban nincs csatornahálózat, a vízrendszer fertőtlenítése elégtelen, a helyi lakosok az utazók országában már ismeretlen vírusokat, betegségeket hordozhatnak. Külön veszélyforrást jelent többféle trópusi rovar, amelyek csípéseikkel számos fertőzést terjesztenek.

Magyarországról évente százezren utaznak egzotikus országokba, és nem árt megemlíteni, hogy csaknem minden tizedik utas megbetegszik az út alatt, több mint ezren kórházi kezelésre is szorulnak. Ezzel szemben, az oltóközpontok adatai szerint tanácsért és védőoltásért csak 15-20 ezren fordulnak orvoshoz.

Fontos az egyéni tájékozottság e téren is, tisztában kell lenni vele, mi vár az utazóra adott célországban, milyen betegségekre számíthat, és azokat hogyan lehet megelőzni. Bizalmi kérdés is, hogy milyen mélységben, mennyit kérdezhet a szakembertől – ezért is érdemes felkeresni a Medicina Egészségközpont infektológusát, mert ott kellemes körülmények között, szabadon konzultálhat a szakértővel, nyugodtan megtárgyalhatja vele utazásának legapróbb részleteit.

Oltóközpontunk nagy tapasztalattal rendelkező belgyógyász-infektológusa nem riogatva, de minden eshetőségre felkészítve, empatikusan magyarázza el azt is, melyik készítményt mikortól, mennyi ideig kell alkalmazni, mik a napozásra, alkoholfogyasztásra vonatkozó előírások, illetve a legfrissebb tudományos adatok alapján, már melyik készítményre lehet rezisztens. Ilyenek például a maláriaparaziták egy része, így a fertőzés megelőzésében más, hatékonyabb megoldást keresni kell keresni.