Ha a megfázás elhúzódó, ha hosszabb idő után sem szűnik köhögés, ha nehezen bírja a legapróbb fizikai terhelést, ha gyorsan elfárad, és úgy érzi, elfogyott a levegője, feltétlenül keressen fel tüdőgyógyászt.
Tovább
Érdemes észben tartania, élt-e az évente felkínált tüdőszűrési lehetőséggel. Különösen akkor fontos ezt igénybe vennie, ha családjában előfordultak tüdőt érintő megbetegedések.
A páciensek zöme leginkább a köhögés miatt fordul pulmonológushoz (tüdőgyógyászhoz). Bár a köhögés minden előrehaladott tüdőbetegség kísérő tünete, leginkább mégis banális megfázás jele. Máskor utalhat refluxra, arcüreggyulladásra, asztmára, igen gyakran a dohányzás következménye, ritkábban irritáló gáz, vagy a szennyezett levegő hatására fellépő reflexszerű jelenség. Kezeletlen allergia is okoz köhögést, ha van erre utaló gyanújel, széleskörű allergiavizsgálatra van szükség.
A leggyakoribb tüdőgyógyászati megbetegedések (COPD, asztma, a fertőzések okozta kórképek, például tbc) kivizsgálása, kezelése, gondozása a pulmonológus feladata. A tudományág területe az úgynevezett aspecifikus légzési kórok (asztma bronchiale, krónikus bronchitis, emfizéma) diagnózisa, kezelése is. Ugyanakkor az utóbbi években megnőtt a rákos, tébécés, az intenzív ellátást igénylő légzési problémával jelentkező betegek aránya. A pulmonológia magában foglalja a tüdő, a mellhártya és a légutak csaknem valamennyi betegségét és ezek speciális diagnosztikus módszereit.
A diagnosztikus tevékenységet korszerű endoszkópos, légzésfunkciós, vérgáz-analitikai, ultrahangos, citológiai-hisztológiai és immunhisztokémiai módszerek biztosítják - a korszerű géntechnológiai eljárásokat (pl. a PCR-t) mikobakteriológiai laboratórium alkalmazza. A tüdőgyógyászati kórképek igen jól elkülöníthetők a tüdőtérfogat vizsgálatával, az oxigén telítettség méréssel ki lehet zárni a súlyosabb kórképeket.
Az egyik alapvető tüdőgyógyászati vizsgálat a légzésfunkció ellenőrzése - jól mérhetők vele a légző-rendszer zavarai. Épp olyan nélkülözhetetlen rutineljárás, mint az EKG a szív vizsgálatánál. Idült légzőszervi betegségek lefolyásának vizsgálatára, nyomon követésére is használják. Tüdőműtétek előtt a sebész, az altatóorvos ennek eredménye alapján dönti el, a beteg alkalmas-e a tervezett műtétre.
A vizsgálatok egy csoportja (a tüdőfunkció ellenőrzése) azt méri fel, milyen a tüdő légtartó kapacitása, mennyire képes a levegő felvételére, leadására, az oxigén és széndioxid cseréjére. E vizsgálatok alapján a kórfolyamat típusát, súlyosságát lehet megítélni, illetve néhány betegség diagnózisához (pl. asztma) is felhasználható. E vizsgálatok közé tartozik a tüdőtérfogat és az áramlási sebesség mérése, az áramlási térfogat-, az izomerő- és a diffúziós kapacitás mérése.
A tüdőtérfogat mérése felvilágosítást ad a tüdő és a mellkasfal merevségéről vagy rugalmasságáról és a légzési izmok erejéről. Az áramlási vizsgálatok pedig a légúti szűkület és elzáródás fokáról tájékoztatnak. Az eredmény rendkívül fontos jelzés a kóros obstrukciós betegségekben, például a hörghurutban, az emfizémában és az asztmában.
A tüdő tű-biopsziája során, röntgen képerősítő segítségével, több irányból meghatározzák a tüdőben lévő elváltozás helyzetét. A mintavételre rendszerint daganatos megbetegedés gyanújakor kerül sor, a betegség diagnosztizálása vagy épp kizárása céljából.
A Medicina Egészségközpontban az elkészült leletek alapján a legfrissebb terápiás lehetőségek felhasználásával zajlik a tüdőbetegek gondozása. A páciens tüdőgyógyászati panaszainak megszűnése, vagy a javulás gyorsasága azonban nem feltétlenül csak a kezeléstől függ, hanem az illető egészségre káros szokásaitól is: a dohányzás fenntartása ugyanis ronthatja a terápia hatékonyságát.
Az eredményes gyógyuláshoz orvosaink és a hozzánk fordulók együttműködése szükséges, amelyről a rendelő nagy gyakorlattal rendelkező, empatikus tüdőgyógyász szakemberei - a megnyugtató légkörben zajló rendeléseken - személyre szabottan tájékoztatják a segítséget kereső pácienseket.
Tegyen egy virtuális sétát a rendelőben!