Meddőségkezelés pszichoterápiával
Várandósnak lenni és szülni szépen, élményként és felkészülten is lehet, ha a gátló félelmeket feloldjuk, és az önbizalmat erősítjük.
Nem kell, hogy a meddőség végleges állapot legyen, hiszen csak rajtunk múlik, hogy mennyire vagyunk hajlandók szembenézni önmagunkkal, irreális elvárásainkkal és a lelkünket befolyásoló tudatalatti tényezőkkel...
Tovább
- Egyre gyakoribb, hogy a meddőség nem biológiai, vagy nem kizárólag biológiai, hanem lelki háttere, szorongásos állapotra, gyermekkori negatív mintákra vezethető vissza. Milyen összefüggés lehet a lelkiállapotunk, a személyiségünk és a várva várt terhesség elmaradása között?
- Picit nyúljunk vissza sokkal távolabbra a történetben. Amikről most beszélni fogok, azok az ismeretlen eredetű meddőség különböző fajtái, ami azt jelenti, hogy az orvosok keresték, de nem találták a meddőségnek az organikus okát. Nem találtak pl. petevezeték elzáródást, anyagcserezavart vagy hormonális problémát. Bármilyen betegség mögött állhat lelki háttér, hiszen ha stresszes életet élünk, rosszabb a pszichés immunrendszerünk és az influenzát is nagyobb valószínűséggel kapjuk el. Természetesen a meddőség mögött is állhatnak lelki okok. Ha a nőnek az édesanyjával nem volt megfelelő a kapcsolata, akkor képes tudattalanul magasfokú szorongást megélni a saját anyaságával kapcsolatban. Ha kisgyerekként állandóan féltették vagy túlkontrollálták, akkor azt tanulta meg, hogy a világ veszélyes és ő nem tudja megvédeni magát. Vagy amikor nem volt reaktív a környezet, azaz nem arra reagált az anya, amire a kislánynak szüksége volt, levonhatta azt a következtetést, hogy mindent a saját kezében kell tartani, állandóan mindent kontrollálni kell, hiszen ha nem így tesz, akkor nem elégülnek ki a szükségletei. Bár látszólag a két helyzet nagyon különböző, a közös bennük a megélt stressz, amelynek magas foka okozhat meddőséget, de természetesen nem mindenkinél. Óriási egyéni különbségek vannak abban, hogy kinél mekkora stressz okoz problémát. A pszichológia a patológiák bio-pszicho-szociális hátterét vallja. Azaz egy betegség kialakulásához kell egy biológiai hajlam, tehát genetika, pszichés háttér pl. önmagunk felé támasztott magas elvárások és a környezeti hatás pl. stresszes munkahely vagy párkapcsolat, amely előhívja a problémát. A lelki dolgok okozhatnak olyan elváltozást, amit a legjobb szándékkal sem lehet megtalálni orvosilag, mert ezek, a páciens saját homeosztatikus egyensúlyához képest apró, nüansznyi elváltozások. Az orvosi eredmények normál tartománya statisztikákon alapul. Az egyéni homeosztatikus egyensúly azonban eltérhet ettől és ezért van az, hogy a laboreredmények nem minden esetben jeleznek, hiszen ezek minimális eltérések az alapot adó normál tartományhoz képest, miközben a páciens saját értékéhez képest, fontos eltérések. Véleményem szerint az ismeretlen eredetű meddőség azt jelenti, hogy a lelki tényezők, hormonális, valamennyire testi problémán keresztül okoznak meddőséget. Ez egy olyan állapot, amelynél ha csökken pl. a szorongás vagy a stressz, akkor visszaáll a beteg homeosztázisa a saját, normál szintjére, tehát létrejöhet a terhesség. Viszont lehet, hogy a bio-pszicho-szociális hatások miatt nem jön létre, vagy nem tud megmaradni a terhesség. Ha viszont nincs a pszichés faktor, azaz nincs irreálisan magas elvárás, akkor hiába van genetikai hajlam, az nem tud manifesztálódni.
- Ahogy erről beszélünk, arra gondoltam, hogy vajon mi az összefüggés a között a furcsa kettősség között, hogy valaki nagyon vágyik egy kisbabára, azonban a teste mégis képes egy ideig láthatatlan tüneteket produkálni, ezért az illető megreked ezen a szinten. Lehet, hogy a párválasztással is összefüggésben van a testnek ez a fajta ellenreakciója? Tudat alatt érzi, hogy ebbe a kapcsolatba, nem biztos, hogy jó ha gyermek születik? Például a pár nem tudja azokat a szinteket meglépni, hogy gyerekvállalás vagy felelősség.
- Ha a lelki tényezőket nézzük, akkor a meddőségnek lehet az oka egy nem megfelelő párkapcsolat éppúgy, mint a nem megfelelő anya-lánya kapcsolat. A leendő anya, látott egy rossz példát, nem volt olyan a kapcsolata az édesanyjával, amilyet szerett volna és fél hogy ő is olyan anya lesz, szorong. Persze lehetséges, hogy észre sem veszi ezt a szorongást, de attól még a teste azt az üzenetet kapja, magas a stressz, nem lenne biztonságban a magzat. De visszatérve a párkapcsolati dinamikára, sok olyan eset is van, amikor lelki oldalról vizsgálva úgymond nincs helye a gyereknek, hiszen a pár eleve anya-apa szerepet tölt be egymás mellett. Ha a nőnek „ tele van a keze” az egyik kezében a férje van, a másikban pedig a saját anyja, akkor ott, már nincs helye a gyereknek. Megjelenhet olyan párkapcsolati dinamika is, amiben nem tud megfoganni egy gyerek. Ilyenkor nagyon fontos az, hogy erre a párkapcsolatra ránézzünk és átbeszéljük, hogy milyen félelmei vannak, mennyire bízik meg a párjában és saját magában, mennyi önbizalma van, milyen szorongásai vannak.
- Okozhat meddőséget magától a szüléstől való félelem is?
- A szüléstől való félelem többnyire önbizalomhiányra vezethető vissza, hiszen ebben az esetben azt gondolom magamról, hogy nem vagyok képes arra, amire a nők általában képesek. Ha belegondolunk, amióta világ a világ, a nők szülnek és ma már az orvosi ellátás, szakértelem is olyan magas fokú, hogy nem kell félni a szüléstől. Nyilván van aki a fájdalomtól fél, az új élethelyzettől amit a szülés jelent és ezek, tudat alatt szorongásokat alakítanak ki, amik hosszítják a vajúdás, a szülés időtartamát. Az önbizalomhiányból fakadó félelmek pedig a nőiség kérdésében kiáltanak segítségért. Szülni azonban, szépen, élményként és felkészülten is lehet, ha ezeket a félelmeket oldjuk, mögé nézünk, átdolgozzuk és az önbizalmat erősítjük. A testnek azt kell éreznie, hogy béke van. A gyermek kihordása kilenc hónap, ezalatt a kilenc hónap alatt nem jó ha az anyát bármilyen veszély éri. A nő akkor esik teherbe, amikor egyensúlyban vannak az organikus – hormonális és egyéb állapotok. Kicsit leegyszerűsítve, ha a nő szervezete „ háborús „ állapotokra utal – legyen az lelki, hormonális vagy szervi – akkor nem tud megvalósulni a terhesség, hiszen szervezetétől azt a parancsot kapja, hogy nem alkamas az időpont a terhességre. Még akkor is, ha ez látszólag egy banális történet, a szervezet ezt szubjektíven veszélynek éli meg és ilyenkor más fiziológiai rendszerek kapcsolnak be. / Veszély esetén menekülök vagy harcolok, nem pedig békésen várok./ Azt tapasztalom, hogy a társadalomból áradó elvárások is nehezítik a nők dolgát. Tökéletes anyák, feleségek és munkaerők akarnak lenni, pedig az „elég jó” megfelelőbb lenne. Azt meg lehet valósítani. Tökéletes nem lehetek, mert az ember hibázik. Sokan emiatt a tökéletesség elvárás miatt tudattalanul szoronganak az anyaságtól és úgy érzik, hogy teljesen fel kellene áldozniuk magukat az anyaság oltárán, amitől természetesen tartanak.
- Említetted, hogy a szüléstől való félelem, a szorongás gátolja a méhösszehúzódásokat, hosszabb lesz a vajúdás szakasza és lehet, hogy fárasztóbb is. Felvetődött bennem a kérdés és azt hiszem rögtön meg is találtam rá a választ… ha járunk terhestornára, akkor miért ne járthatnánk szülést felkészítő és megkönnyítő pszichológiai felkészítésre is? Minden kismama azt szeretné, hogy a szülés zökkenőmentesen történjen. A szülésfelkészítő lelki tréningen felkészülnek az anyaságra, és maga a kilenc hónap, egy szorongásoktól mentes időszak lesz. A lelkünket, a gondolatainkat ugyanúgy lehet és kell is „trenírozni” arra ami a szülésnél történni fog velünk.
- A mai rohanó világunkban sokszor mereven elválasztjuk azokat a fontos életszakaszhatárokat, amik egy-egy szint meglépését jelenthetik és jelentik. Karrierépítés, házasság, gyerek. Elvárjuk, hogy a nők anyai oldala úgymond egyik napról a másikra előtérbe kerüljön. Ezek azonban sokkal összetetteb feladatok és élethelyzetek, mintsem hogy éles határvonalakat húzhassunk közöttük. Ennek, átmenetként kellene működnie, egyik szerepből a másikba, beletanulva, késznek lenni rá, átélni és megélni azt. Hinni önmagunkban. Ezért fontosak a szülésre és az anyaságra felkészítő pszichológiai lélek tréningek. Nem csak gyermek, hanem édesanya is születik a kilenc hónap leteltével.
- Az egyik szakterületed a meddőség, szakdolgozatodat is ebben a témában írtad, „ Meddő párok párkapcsolati dinamikájának vizsgálata „ címmel. Említetted, hogy sokan esnek abba a hibába, hogy azt hiszik, ilyenkor csakis a meddőségen van a hangsúly a terápia során, holott nem szabad ennél a témamagnál leragadni, hanem ilyenkor is összességeiben kell vizsgálni a pácienst.
- Ahhoz hogy a terápia eredményes legyen, ahhoz az egész személyiséggel dolgoznunk kell. Minden, ami őt éri, az hatással van rá és arról beszélnünk kell, hiszen hatással van a testére, a lelkére, a gondolkodására, a tudattalanjára... éppen ezért nagyon fontos az őszinteség, egyrészt önmagával szemben, másrészt pedig velem szemben. Tudni kell, hogy az esetleges „ellenállások” ( mi azt nevezzük így, ha még nem mer teljesen őszinte lenni valaki) védenek minket, és mivel pont a széteséstől védenek, ezért nagyon óvatosan és fokozatosan kell és szabad csak lebontani őket.
"A meddőség nem kell, hogy végleges állapot legyen. Csak rajtunk múlik, hogy mennyire vagyunk hajlandók szembenézni önmagunkkal, a társas kapcsolatainkkal, vágyainkkal, elfojtott gyermekkori traumákkal ahhoz, hogy megtehessük az első lépést amitől a lelkünk szabaddá teszi az utat a kisbaba megfogantatására. Az ellenállások megvédhetnek minket, de csak egy darabig, hiszen ha nem azt a célt szolgálják, ami egyenlő a belső vágyainkkal, akkor pont az ellenkezőjét érhetjük el vele, mint amire vágyunk." Wittmann Lucz Adrienn
Soltész Krisztina - Vajon kell-e minden meddőség mögött lelki okot keresni? from Angels' Army on Vimeo.