Vissza

Csontritkulás ambulancia

Az oszteoporózis, azaz csontritkulás a csontrendszer mennyiségi és minőségi romlásával összefüggő betegség. Az életkor előrehaladtával jelentkező csontritkulást „néma járványként” szokás emlegetni, mivel nagyszámú embert érint, és kezdetben kevés tünettel jelentkezik. Első jele lehet, hogy már kisebb elesést követően csonttörés következhet be. Fontos tudni, hogy akinél előfordult ilyen törés, az többszörösen veszélyeztetett további törések bekövetkeztére. A csontok állományának megváltozása azonban előbb, csak az elesés következményeit súlyosbítja, előrehaladott formában azonban már a mindennapi élet olyan egyszerű tevékenységeit is megnehezíti, mint az emelés, a főzés vagy egyéb ház körüli munka.

Tovább

A világon 200-300 millió embert, a hazai lakosság 9%-át érinti, azaz kb. 600000 nőt és 300000 férfit az oszteoporózis. Legsúlyosabb formájában a csigolyák összeroppannak, s az időben elkezdett és korszerű terápia nélkül a betegség görnyedt testtartáshoz, a testmagasság csökkenéséhez is vezethet. Fontos megemlíteni, hogy a csigolyatörést elszenvedettek kardiovaszkuláris halálozása kb. háromszorosa az egészséges populációénak. Talán ezért is mondják a szakemberek: a megelőzést soha nem lehet elég korán kezdeni, a kezelést pedig soha nem túl késő.

Az osteoporózis betegség lényege

Alacsony csonttömeg, a csontszövet finom szerkezetének meggyengülése, ásványi anyag tartalmának csökkenése, ezáltal sérülékennyé válása – ennek nyomán a csonttörési kockázat jelentős növekedése jellemzi az oszteoporózist. Az oszteoporózis jellemzője, hogy a csontoknak mind a szervetlen, mind a szerves állománya csökken, a szilárdságukat vesztő, rugalmatlanná váló csontok pedig akár különösebb ok, megelőző trauma nélkül is repednek, törnek.

Bizonyos törések (főként a csigolya-, a combnyaktörés) különösen veszélyesek lehetnek az időskorúaknál, mert náluk a gyógyulási folyamat rendkívül lassú, az sem ritka, hogy egyes érintettek a maradandó károsodás miatt rokkantan élnek tovább, mások pedig a hosszú ágyban fekvés nyomán már föl sem tudnak épülni (e téren nagyobb az érintett férfiak kockázata).

Szakemberek úgy tapasztalják, a kór kialakulásának legfőbb kockázata a női nem, az életkor (hormonális változások), a vékony testalkat, a családi előzmények, az alacsony kalciumbevitel, mozgásszegény életmód - vagy ami az úgynevezett másodlagos csontritkulásra vonatkozik - egyes gyógyszerek szedése, a fokozott alkoholfogyasztás, vagy akár a dohányzás lehet.

Csontanyag vesztés és csontritkulás mindkét nem esetén előfordulhat. Az időben felismert elváltozások diagnosztizálásával és kezelésével megelőzhetők a csontritkulásból adódó csonttörések.
Hölgyek esetében 50 éves kor felett, fiatalabb korban a menstruáció elmaradása, korai menopauza, nőgyógyászati műtétek után, urak esetében 60 éves kor felett ajánlott a vizsgálat elvégzése.
Szteroid kezelés, vérhígító használata és egyes rizikótényezők esetén (cukorbetegség, pozitív családi anamnézis, endokrin betegségek stb.) a vizsgálatot mindkét nemnél, fiatalabb korban is indokolt elvégezni.

Nem feltétlenül „női” betegség a csontritkulás, hiszen adatok szerint a csípőtörések harmada, a csigolyatörések fele, a csuklótörések negyede férfiaknál következik be. Ennek ellenére, ritkán fordul elő, hogy férfiak kérjenek csontsűrűség vizsgálatot. Még az ismételt töréseket sem veszik figyelmeztető jelzésnek, nem csak az „elesők”, de sok traumatológus, sőt, némelyik akut foglalkozás egészségügyi ellátás sem gondol a „néma járványra”. Magyarországon évente kb. 80000 csonttörés következik be csontritkulás következtében. Ezen belül 15000 combnyaktörést regisztrálnak és kb. 2500 beteg hal meg a szövődményeiben.

Általános belgyógyászati kivizsgáláson, vagy mozgásszervi panaszok miatt az ortopédiai szakvizsgálatot követően kérnek csontsűrűség-vizsgálatot. A változás korába jutó nőkön kívül, a szakértők, a középkoron túl lévő férfiaknak is javasolják a szűrésen való (rendszeres) részvételt, hogy nyomon lehessen követni, s időben be lehessen avatkozni, amikor a csonttömeg-vesztése még nem vált kóros mértékűvé.

Csontsűrűség mérés

A vizsgált csont sűrűsége (denzitása, BMD) és ásványi anyag tartalma (BMC) mérésével nyomon követhető a betegség romlása (előrehaladása), ellenőrizhető az alkalmazott terápia hatásossága, illetve megbecsülhető maga a törési kockázat is.

A denzitometria azon az elven működik, hogy az ismert intenzitású forrásból érkező, jól fókuszált sugárnyaláb egy része elnyelődik a csontban, a műszer pedig a csonton áthaladó mennyiséget érzékeli. (A sugárterhelés kisebb, mint a fogászati röntgenvizsgálat 1/100 része.) A módszerrel a csigolyákat, a combnyakat szokták vizsgálni. A mért értéket összehasonlítják az azonos nemű fiatal egyének csúcs-csontsűrűségével, az attól való eltérést pedig úgynevezett szórásegységben határozzák meg. Az így kapott érték (T-score) a csonttörési kockázat nagyságát mutatja. A Z-score pedig a hasonló életkorú és nemű korcsoporthoz viszonyítja a mért csonttömeget.

Amennyiben az értékek lényeges eltérést mutatnak, akkor kezelést javasolnak, és a vizsgálatot a terápia bevezetését követően, egy év múlva meg kell ismételni – a változás ugyanis csak akkor ítélhető meg, ha a vizsgálatot ugyanazon csonton, ugyanazzal a készülékkel végzik. Konkrét megbetegedés, panasz esetén indokolt lehet a csontszövet vizsgálata, ez oszteoporlógiai szakrendelésen történik.

Hogyan történik a vizsgálat?

A vizsgálat háton fekvő helyzetben történik, fájdalommentes.
A vizsgálat során az ágyéki gerinc és a csípő vizsgálata történik.
A vizsgálatot végző asszisztens vizsgálat előtt tájékoztatást ad a vizsgálat menetéről, hogy mennyire kell levetkőzni, a vizsgálathoz szükséges adatokra (testsúly, testmagasság stb) való tekintettel kérdéseket tesz fel. A vizsgálat ideje kb. 30 perc.

A vizsgálat elvégzése után a páciens a kapott eredményt illetve a vizsgálatról készült képi anyagot megkapja.
Pozitív eredmény esetén a kezelés minden estben egyénre szabott. Intézményükben mód van, rheumatológiai vagy ortopédiai szakorvosi konzultációra. A szükséges terápia beállítását követően, általában 1 év múlva kontroll vizsgálatot végzünk, mely alkalmas az előző eredménnyel való összehasonlításra és az alkalmazott terápia hatásának véleményezésére.

Az osteoporózis szűrővizsgálat fontossága

A csontritkulás kockázata megfelelő életmóddal, táplálkozással az esetek jelentős részében csökkenthető, a betegség akár meg is előzhető, a már kialakult oszteoporózis kezelése pedig napjainkban egyre fejlettebb, hatékonyabb. A rendelőben az osteoporosis szakrendelésen csontsűrűség mérést (denzitometria) követően laborvizsgálat, és ortopédiai kivizsgálás után kockázatelemzéssel, körültekintően, személyre szabottan mérlegelik a korszerű terápia szükségességét.

A Medicina Egészségközpontban számíthat orvosaink fontos életvezetési tanácsaira is: figyelni kell a megfelelő mennyiségű D-vitamin, kalcium bevitelre, a táplálkozásra, a rendszeres mozgásra, így lehet mód a csontritkulás kialakulásának vagy súlyosbodásának a megelőzésére.

Rendelési idők

Medicina Egészségközpont 1121 Budapest, Budakeszi út 36/C