jogging-2343558_1280Sportolás közben elkerülhetetlenek a kisebb-nagyobb sérülések. Az ember észre sem veszi, és máris tele van kék-zöld foltokkal. Ha azonban odafigyelünk a mozdulatainkra, ezek is könnyen elkerülhetőek. Most a klasszikus könyök-, térd- és csuklósérülések megelőzésére hívjuk fel a figyelmet.


Bármilyen meglepő is, az olyan labdajátékok közben mint a labdarúgás, a kosárlabda vagy a fallabda, könnyen megsérülhetünk.

Könyökkel, okosan

A végtagi sportsérülések leggyakrabban gyors irányváltásokkor és testkontakt esetén fordulnak elő.

Ha a csukló befelé hajlításában szerepet játszó izmok vannak túlerőltetve, kialakul az úgynevezett golfkönyök, ami bizony igen fájdalmasan érinti az embert, hiszen a könyök belső felszíne nyomásérzékeny lesz, és már az is igen komoly fájdalmat okoz, ha csak a kézfejünket akarjuk behajlítani, és sajnos a tárgyak megfogása sem megy gond nélkül.

Ha az alkar feszítő izmait erőltetjük meg, teniszkönyökünk lesz. Ez sem fájdalommentes, hiszen az izom begyullad, és már érintésre is igen érzékeny. Ebben az esetben a fájdalom elsősorban akkor erősödik, ha a a kezünket és és az ujjainkat hátrafelé feszítjük.

Vegyük komolyan a térdsérüléseket

A legtöbb térdsérülés az egészséges életmód jegyében történő szinten tartó sportolás közben alakul ki. Ahhoz, hogy megértsük a folyamatot, szükségünk lesz egy kis anatómiai tudásra.

A térdízület az alábbi részekből áll: combcsont ízület, lábszárcsont ízület, valamint a térdkalács. Ez utóbbi egy erős ín segítségével csatlakozik a lábszárcsonthoz, ami lehetővé teszi, hogy felette található négyfejű combizom segítségével kinyújthassuk vagy megfeszítve tarthassuk a térdet.

A térdízületet alkotó részeket különféle szalagok, és az ízületi tok köti össze. A sérülés kialakulásában a két oldalszalagnak (belső és külső) és a két keresztszalagnak (elülső és hátulsó) van a legnagyobb szerepe. A belső és a külső rögzítő szalagok segítenek abban, hogy a térd mozgásai közben a térdkalács ne mozduljon ki a helyéről A szalagoknak, inaknak, az ízületi toknak és a térdízület porcgyűrűjének az a feladata, hogy megakadályozza a mozgás során az ízületet alkotó csontok kóros mértékű elmozdulását.

A térdünk sokkal sérülékenyebb, mint gondolnánk. Leggyakrabban a térdízületnek az a része sérül meg, amelynek egyik legfontosabb feladata az ütközés csillapítása. Ha csak kicsi a területen a szakadás, akkor nagyjából egy hónap alatt magától is meggyógyulhat, ha azonban súlyos esettel állunk szemben, hamar műtétre kerülhet a sor.

A térd sérülései sok esetben már több figyelemmel, nyújtással is megelőzhetőek lennének, de persze nagyon fontos a rendszeresen végzett mozgás is. A térd esetében a combfeszítő és a combhajlító izmokat célszerű erősíteni.

Esni tudni kell

Amikor megbotlunk, szinte reflexszerűen magunk elé kapjuk a kezünket, hogy az esés erejét tompítsuk.
Ezzel a cselekedettel azonban azt érjük el, hogy ha a kezünkre esünk, megsérülhet a csuklónk. A leggyakoribb sérülés az esés következtében történő, a hüvelykujj alatti csuklócsont repedése vagy törése, de sűrűn előfordul az ínszalag rándulása is.

Fontos, hogy a csukló szempontjából különösen veszélyes sportoknál (küzdősportok, röplabda, tollaslabda, görkorcsolyázás, gördeszkázás) viseljünk csuklóvédőt. Ha megvan a baj, vizsgáljuk meg, mennyire komoly a sérülés, és sürgősen keressünk fel egy szakorvost. Amennyiben erre nincs lehetőségünk, rögzítsük a sérült részt.

Előzzük meg!

A könnyebb sérülések – törések, részleges szakadások – általában gipsz viselésével orvosolhatóak, de a szalagszakadások esetén ahogy már korábban is említettük, műtéti eljárásra is szükség van. Ebben az esetben, akár több hónap is lehet a rehabilitáció.

A megelőzés tehát tényleg lényeges. A legegyszerűbb, ha a végtagsérülések elkerülése érdekében rögzítőket használunk. A boltokban kapható változatok túlnyomó része gumírozott textilből, neoprénből készül, de egyes esetekben fém sínezettel érik el a megfelelő alátámasztást, rögzítést. A méretezés mind az adaptálható mind az egyedi méretes rögzítőknél átöleli a felnőtt és gyermek méreteket egyaránt. A térd-, csukló-, és könyökvédőkára ezer forinttól akár a több tízezres kategóriáig is terjedhet, az ár mindig a felhasznált anyagok, sínezetek függvénye.