Vissza

A pszichológiai terápia alatt a lélek gyógyul és közben a test levegőhöz jut

„Amikor fejlődési lépcsőfokainkat, nehezebben vagy egyáltalán nem tudjuk meglépni, akkor elakadások alakulnak ki, amelyek szinte időzített bombaként ketyegnek, s magukban hordozzák a későbbi problémák kialakulását.” Soltész Krisztina, a Róbert  Rendelőintézet pszichológusa  elakadásokról, tünetekről, kiutakról mesél és bekukkantást enged a pszichológia hatalmas  kincseket rejtő  tárházába, ami mindenki előtt nyitva áll, aki  segítséget keres és változni vagy változtatni szeretne.

Tovább

  • Életünkben gyakran találkozunk elakadásokkal, problémákkal. Mikor válik egy tünet valódi problémává? Mikor keressünk fel pszichológust?
  • Egyrészt amikor az életvezetésben már olyan akadályok vannak, amik tönkreteszik a személy társas-, vagy a munkahelyi kapcsolatait, az emberekhez, a családhoz való viszonyát. Másrészt, amikor a szenvedésnyomás már elér egy olyan szintet, hogy az egyén belátja, hogy segítségre van szüksége, nem bírja tovább. Fontos a problémák fajtája és súlya is, hiszen tünete is válogatja, hogy őt magát zavarja jobban vagy a környezetét zavarja a probléma.
  • Mikor könnyebb ezt a lépést megtenni? Akkor, amikor a környezetünk felől érezzük a nyomást vagy amikor önmagunk érezzük, hogy lépnünk kell?
  • Könnyebben keres fel segítséget az, aki saját maga szenved.
  • Amikor a tünetek már hosszabb ideje fennállnak, csökken a hatékonyságunk, a koncentrációképességünk. Milyen más tünetek jelezhetnek még veszélyt?
  • Jelzés lehet az is, amikor valakinek a hangulata már annyira rossz, hogy semminek sem tud örülni, azaz hangulatzavar alakul ki, pl. depresszió. Vagy szorongásos zavarok, ilyenek pl. a pánikbetegség, a hipochondria vagy a különböző fóbiák. Főként a nagy szenvedésnyomással járó, nehezen viselhető tünetek késztetik arra az embereket, hogy segítséget kérjenek. A négy fal, az otthon falai közé bezárva lenni és elzártan élni a külvilágtól, egy rövid ideig biztonságot jelenthet, táplálhat egy „védettebb világ” érzést, de hosszú távon, további tüneteket idéz elő.
  • Az illető gyakorlatilag önmaga és gondolatainak a foglya lesz. Belekerül egy ördögi körbe. A kiutat pedig elsősorban a felismerés, majd a veled való közös munka jelentheti.
  • A konzultációk, a terápiás folyamatok mindenképpen előrevisznek és segítséget jelentenek.
  • Gyakran képesek vagyunk saját magunknak is hazudni. Elindul egy folyamat, nem érezzük jól magunkat a bőrünkben, de mégsem tudunk szembenézni a problémákkal. Meddig és miért vagyunk képesek hazudni önmagunknak? Meddig tudjuk elhitetni magunkkal azt, hogy a rossz is jó?
  • A változásoktól való félelem az, ami elindítja ezt a vonalat. Sokan úgy állnak hozzá, hogy ha  ezt kibírom, vagy  addig amíg ezt kibírom, addig „élek”. Hiszen ki tudja, mi lesz akkor, ha változtatok? Ezért van az, hogy sokszor inkább hazudunk önmagunknak.
  • Az önámítás pedig veszélyes játék….
  • Igen, de sokszor, sokaknál ez az élet rendje, hogy inkább benne szeretnek maradni a biztos rosszban, mint felvállalni a változás lehetőségét. Még akkor is, ha ezzel rosszat tesz magának.  Persze ez is szorosan összefügg azzal, hogy ki mennyi ideig áltatja önmagát, hazudik magának. Ezekbe a folyamatokba már nagyban közrejátszanak a különböző személyiségtípusok. Nem vagyunk egyformák, nem egyforma a reakciónk  vagy a tűrőképességünk, az önámításunk. Nem egyforma sem a mélysége sem a hossza.
  • Ezek a negatív érzések hosszútávon nyilván kihatnak a lelkivilágunkra, a társas kapcsolatainkra, a munkánkra, de még az egészségünkre is. Ezeknél a folyamatoknál a megtévesztett és a megtévesztő ugyanaz a személy. Kreálunk egy hamis világot azért, hogy megtévesszük önmagunkat. Lehet, hogy ezek menekülési útvonalak? Lehet, hogy azt hisszük, hogy a tagadás megvéd miket?
  • A fejlődési potenciálunk már egészen kicsi korunkban kialakul és ez mindenkinek egyéni… A jobbik oldalunk terel minket a saját potenciális fejlődésünk megvalósítása felé. A konzervatív részünk, amelyik pedig fél a változástól, megpróbálja fenntartani ezt a helyzetet. Életünk során számos fejlődési lépcsőfokot kell meglépnünk. Ahogy csecsemőből kisgyerekek, gyerekből serdülők, abból fiatal felnőttek, középkorúak végük idősekké válunk. Mindegyik szint meglépése egy-egy krízissel jár, hiszen valami újat kell csinálnunk, amit eddig még nem ismertünk. Ha jól megoldottuk a fejlődési krízist, magasabb szintre léphetünk, s nagy esélyünk van arra, hogy jól megoldjuk a következő szintet is. Ha nem sikerül, akkor kialakulnak az elakadások, amelyek szinte időzített bombaként ketyegnek, s magukban hordozzák a későbbi problémák felmerülését.
  • Milyen eszköztárral tud segíteni a pszichológus?
  • Rengeteg hatásos módszer van, ilyen a rogers-i segítő beszélgetés, a kognitív viselkedésterápia, azok a terápiás módszerek, amelyekkel visszatérünk a gyermekkorba és megpróbálunk összefüggéseket találni a jelen élethelyzetek konfliktusai és a gyermekkori átélt eseményeink között. A relaxációs terápiák is sokat segítenek, használható még a hipnózis terápia és még sorolhatnám, mert rengeteg hasznos terápiás módszer áll a rendelkezésünkre.
  • A páciens vagy a pszichológus dönt a terápia fajtája felől, vagy ez közös döntés?
  • Én többféleképpen dolgozom, analitikus-orientáltan és hipnoterápiás úton is, illetve kognitív terápiás intervenciókkal. A körülmények, a személyiség, a fejlődési szint, az intelligencia szintje, a fejlődési motiváció, ezek mind meghatározó fontos tényezők egy terápiás módszer kiválasztásánál. Úgy gondolom az a jó, ha egy terapeuta minél több módszerhez ért. Ami még legalább ilyen fontos, az a kölcsönös szimpátia, hiszen ez nagyon sokat tud segíteni a folyamatban.
  • Az a tapasztalatom, hogy egyrészt ajánlás útján. Ha ugyanis egy ismerősünk már járt annál a szakembernél, akkor nagyobb a bizalmunk. Ismeretlenül pedig, ha olyan bizalmat érzünk a weboldalakat böngészve, ami az internet hideg és idegen világán keresztül is megérint minket, akkor bátran fel lehet keresni az adott pszichológust. Az is sokat számít, ha az adott pszichológus jártas a problematikában, hiszen sok szakember specializálódik. Nálam ilyen specializáció pl. a meddőség illetve az anyasággal járó nehézségek, veszteségek.
  • Minek alapján válasszunk pszichológust?
  • Ezek a találkozások, nagyon személyes beszélgetések. Meg kell nyílni, felszakadnak régi, fájó sebek…
  • Éppen ezért nagyon fontos a szaktudáson túl, a pszichológus empátia kézsége is. Gyakorlatilag: szaktudás, empátia és szimpátia, ez a hármas a legjobb kombináció.
  • Mennyire gyakori, hogy már gyermekkorunktól hurcoljuk magunkkal a sérelmeinket, amik aztán az évek alatt egyre nagyobbak lesznek, és egyre nehezebben boldogulunk velük. Egyre súlyosabb akadálynak érezzük, és egyre jobban gátolnak?
  • A gyermekkori „történések” mindenképpen hatással vannak a felnőtt énünkre, életünkre, még akkor is, ha mindez a tudatunk alatti szinten van, és nem tudatosul bennünk nyíltan és konkrétan, hogy mire vezethetők vissza a megtorpanásaink. Amint azonban feltárjuk ezeket a blokádokat és érzelmileg átdolgozzuk, elindul egy lelki, testi, gyógyulási folyamat. Manapság minden problémát, az egészségügyi problémát is bio-pszicho-szociálisan kell vizsgálni és nézni. Ez azt jelenti, hogy van egy biológiai alapunk, immunrendszerrel és genetikával, van egy pszichológiai részünk és van egy társas-társadalmi részünk. Tehát bármilyen elakadásról, tünetről vagy betegségről beszélünk, foglalkoznunk kell ezzel a hármassal is.
  • Amikor nem merünk azonosulni a valósággal és eltorzítunk, az a félelmünkből fakadó hamis önvédelem?
  • Én mindenképpen azt gondolom, hogy aki eljön pszichológushoz, az már nagyon jó úton van, hiszen már megtett egy nagy lépést. Nem a környezetét teszi felelőssé az életében lévő nehézségekért, hanem eljut odáig, hogy lépjen és felkeres egy pszichológust. Érdekes ilyenkor megfigyelni, hogy gyermekkori neveltetésünkből fakadóan felvállaljuk-e azt, hogy hibáztunk? A hiba gyermekkorunkban megengedett volt a számunkra? Valójában hibázni emberi dolog, a hibákból is  tanulunk és majd onnan lépünk tovább, de sajnos ez a ritkább eset, mert nagyon sokunkat poroszosan neveltek. Ugyanakkor azt is észre lehet venni, hogy sokan minden mögött lelki tényezőket keresünk, abból kiindulva, hogy, ha én jól gondolkozom és a lelkemet teljesen tisztába rakom, akkor az életemben semmi rossz nem történhet.
  • Ez is egy önámítás?
  • Az önámításnak egy másik oldala, amely hamis kontrolt takar. Az a hiedelem, hogy „ha én elég jó leszek, akkor az életemben nem történik olyan dolog, ami nem tetszik nekem”. Az életben azonban mindenhez úgy kell állni, hogy bizonyos mértékig kontrolálható, bizonyos mértékig nem. Sokszor azt is el kell tudnunk fogadni, hogy nem vagyunk képesek az életünk minden területét kontrolálni. Arra azonban rá kell jönnünk, hogy ezzel az elfogadással képesek vagyunk továbblépni és önmagunkon változatani. Ezzel a megközelítéssel, már nem kell azon görcsölni, hogy a környezetemen változtassak, hiszen elfogadok dolgokat, miközben én magam változok.
  • A leendő pácienseidet azzal is segíted, hogy amikor valaki eljut erre a pontra és ráébred, hogy lépnie kell, akkor első körben egy online teszt kitöltésével anonim módon tájékozódhat és fontos dolgokat tudhat meg önmagáról. 
  • Ezek a tesztek mérik a depressziót, szorongást, diszfunkcionális attitűdöket, ami tulajdonképpen a világhoz való hozzáállásunkat mutatja meg, illetve olyan sémákat, amik nagyon mélyen belegyökereznek a gyermekkori tapasztalatainkba. Ezek online formában elérhetőek a Róbert Rendelőintézet betegei és az érdeklődők számára a Rendelőintézet weboldalán. Gyakorlatilag anonim módon meg lehet nézni, hogy vajon az illető életét, akár egészségi állapotát nehezítik-e lelki tényezők. Például van-e olyan szorongása, ami már az egészségére is veszélyes lehet. Vannak-e olyan attitűdjei amivel nehezebben alkalmazkodik a környezetéhez.
  • Mi a következő lépés?
  • A teszt kitöltése után a kitöltő kap egy visszajelzést, arról, hogy nagy valószínűséggel nincs pszichés okokra visszavezethető tünete, illetve kisebb vagy nagyobb mértékben állnak pszichés okok a tünetei mögött.
  • Mennyi idő után kapjuk meg a választ?
  • Gyakorlatilag azonnal. Amennyiben a teszt alapján javasolt a pszichológus felkeresése, akkor a Róbert Rendelőintézet telefonszámán be lehet jelentkezni pszichológiai konzultációra.
  • Amiről most eddig beszéltünk, azt úgy foglalnám össze, hogy a pszichológiai konzultáció alatt a lélek gyógyul és közben a test lélegzethez jut.
  • Ez mindenképpen így van, hiszen a hormonrendszeren keresztül a test és a lélek összefüggésben van egymással. Például ha sokat szorongunk, stresszes életünk van akkor a kortizol szintünk megemelkedik. Ha az egyik hormon elcsúszik, akkor csúszik vele a többi is. A stressz sokszor nem a külvilágból jön felénk. (pl. vizsgánál vagy stresszes munkahelyen) Mi is termeljük a stresszt azáltal, hogy irreálisan magas elvárásokat állítunk magunknak, csak azért mert úgy érezzük, hogy nem hibázhatunk és tökéletesen kell teljesítenünk. Nem csak az szorong, aki konkrét fizikai tünetekkel éli meg a szorongást. A test attól még lehet szorongásos állapotban, hogy nem produkál tüneteket. A torzító hiedelmek, az irreális elvárások folyamatosan emésztik a pszichés energiánkat. Emiatt pedig nem tudunk arra koncentrálni, amire  igazából kellene ahhoz, hogy hatékonyak legyünk.
  • „A test a lélek tükre” halljuk gyakran. Mennyire lehet ez igaz?
  • A pszichés immunrendszerünk minden esetben hatással van a testi immunrendszerünkre. Szerintem egy konzultáció akkor jó, ha viszem magammal tovább a felismeréseimet. Tehát nem csak kizárólag ott és akkor, a konzultáció alatt vagyok képes változni, hanem ezt az érzést, tovább tudom gondolni.  Hogyan indul be a változási folyamat? Azzal, hogy mi megbeszélünk valamit, azzal a páciensnek rálátást szerez valamire, amire attól kezdve másképp tekint, más attitűddel, más reakciókkal, más lesz a hatás, másképp történnek a dolgok. Amikor egy hét múlva újra találkozunk, akkor nem ott folytatjuk a beszélgetést, ahol egy héttel ezelőtt abbahagytuk, hanem ahova azalatt az egy hét alatt az illető továbbfejlődött. Mert a fejlődés elkerülhetetlen.
  • Elindul egy folyamat, ami egyfolytában „dolgozik” bennem, rajtam? A segítségeddel kinyílik és megváltozik a világ.
  • Azt szokták mondani a pácienseim, hogy ha visszagondolnak a terápia előtti életükre, akkor az kicsit szürke, nyomasztó és utána pedig színes lesz, sokkal változatosabb, sokszínű, vannak fentek és lentek, de már van egy egészséges rálátás is a dolgokra. Nincs már állandó készenlét, hogy valahonnan, valami veszély fenyeget. Nincs félelem. Sokkal tisztábban látnak mindent, önmagukat, a kapcsolataikat, környezetüket, lehetőségeiket. Ráadásul, olyan vislekedési repertoárjuk lesz, ami több, mint eddig volt. Ezért az új élethelyzetekre már sokkal jobban tudnak reagálni.

„ A pszichológiai munkafolyamat, a konzultációk, akkor hasznosak, ha ez egy kijózanító folyamat, ami, bár néha fejbevág, mert előbb utóbb szembe kell nézni a szőnyeg alá söpört dolgokkal, de  az egónk inzultálása után megkönnyebbülünk, felsóhajtunk és elindulunk. Élünk!„  Stephen Diamond pszichológus

Rendelési idő

Medicina Egészségközpont 1125 Budapest, Istenhegyi út 29.
+36 1 510 0510
Hétfő
09.00-tól 12.00-ig

Kapcsolódó szakterületek a rendelőben

  • Pszichológia/Pszichiátria
  • Kapcsolódó orvosok a rendelőben

    Soltész Krisztina
    Pszichológiai vizsgálat, ...